A merevedési zavar összefügg a szív-érrendszeri megbetegedésekkel. Magyarországon a merevedési zavar vagy más néven erektilis diszfunkció (ED) közel fél millió férfit és partnerét érinti. A nemzetközi adatok alapján 40 és 70 év között minden második férfinak van valamilyen fokú merevedési zavara.
Kiváltó oka lehet szervi, pszichogén, gyógyszer okozta vagy kevert eredetű. A szervi okok közül az ér eredetű ok a leggyakoribb, mely az összes eset kétharmadában megtalálható a háttérben. Ez azonban ritkán jelenti a hímvesszőt ellátó artériák szűkületét, bár kétségtelenül szervezetünkben ezeknek az ereknek az átmérője a legkisebb. Ehhez hasonló kis átmérőjű erek a szívet tápláló koszorúerek is. Így bármelyik vékony éren egy kis plakk képződés azaz felrakódás komoly keringési akadályt azaz funkció kiesést okozhat (pl. merevedési zavar, szívinfarktus, stb.). A plakk képződés azonban már a végkifejlet. A folyamat sokkal hamarabb kezdődik, mely során érrendszerünkben egy kóros folyamat indul el. Ez az ereket belülről bélelő „sejtréteg” azaz endotel funkció romlását jelenti, vagyis endoteliális diszfunkció jelenik meg. Ilyenkor nem vagy csak kisebb mennyiségben képződik az a jótékony hatású molekula (nitrogén-monoxid) mely az erekre leselkedő káros hatásokat ellensúlyozva az erek kitágulását okozza. Mik ezek a leselkedő veszélyek? A dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas vérzsír szint. Bebizonyosodott, hogy a szív-érrendszeri betegségek és a merevedési zavar rizikófaktorai azonosak. Az érpálya egységes szervezetünkben, így nem meglepő, hogy a panaszt okozó koszorúér betegség kialakulását 2-3 évvel megelőzi az erektilis diszfunkció, vagyis a betegnek már akkor merevedési zavara van, mikor a szív-érrendszeri betegsége még visszafordítható stádiumban van. Kellő odafigyeléssel elkerülhető a később rokkantsághoz vagy halálhoz vezető szívroham vagy stroke, ha ilyenkor már szakorvoshoz fordulunk. Az aktus kapcsán így egy kudarc ráterelheti a férfiak vagy partnerük figyelmét a fenyegető veszélyre.
Az esetek 15%-ában az orvos által felírt gyógyszerek is ronthatják a beteg potenciáját. Ez leggyakrabban a magas vérnyomás betegség miatt szedett készítményekkel fordulhat elő. Ezek közül korántsem mindegyiknek van ilyen hatása. Bizonyos vízhajtók, kálcium-csatorna blokkolók és béta-receptor blokkolók esetében számíthatunk erre a mellékhatásra. Ilyen mellékhatása lehet a digitáliszoknak is, melyek a szívelégtelenség gyógyszerei, valamint néhány nyugtatónak, antidepresszánsnak, gyomor- és nyombél fekély betegség elleni gyógyszernek, koleszterin szint csökkentőnek, szívritmus szabályzó gyógyszernek, hormonoknak és citosztatikus készítménynek. Természetesen bizonyos esetekben ezen gyógyszerek használata nem elkerülhető.
Nem eléggé hangsúlyozható, hogy a saját elhatározásból használt ártó tényezők kiiktatása igen kedvezően befolyásolja a merevedési zavart is. Ilyen jól ismert tényezők a dohányzás, a túlzott alkohol fogyasztás és a napjainkban egyre gyakrabban előforduló kábítószer élvezet.
Amennyiben valakinek már orvosilag igazolt szív-érrendszeri megbetegedése van (pl. szívinfarktusa volt, szívelégtelensége van, stroke-ja volt, stb.) feltétlenül szükséges, hogy az őt gondozó orvos a szexuális élet vállalhatóságáról is tájékoztassa; amennyiben lehetséges segítse ebben úgy, hogy gyógyszerelését ennek megfelelően állítsa be. Fontos felhívni a figyelmet, hogy ha nem szükséges nitrát ill. nitrát donor gyógyszert ne adjunk. Ezek csak tüneti gyógyszerek és nem kellő megfontoltsággal adva a beteget kirekesztik a színes tabletták adta lehetőségből.
Ha egy férfi merevedési zavart észlel feltétlenül keressen fel egy szakorvost. Célszerű egyenesen kardiológushoz fordulni. A szükséges laboratóriumi (vércukor, vérzsírok, húgysav stb.), EKG vizsgálatok és vérnyomás mérés mellett, különösen ha halmozottan fordulnak elő rizikófaktorok, feltétlenül érdemes szívultrahang, nyaki érultrahang és terheléses EKG tesztet is végezni. Ezekből következtethetünk az érpálya állapotára. Amennyiben pozitívak a tesztek, további vizsgálatokat kell végezni, majd esetlegesen érfestést, értágítást vagy műtétet. Így megelőzhető lesz például egy szívinfarktus vagy stroke. Negatív tesztek esetén is a rizikófaktorokat kezelni kell, akár gyógyszeresen is, figyelembe véve a gyógyszerek esetleges mellékhatását is, mely adott esetben tovább ronthatja az erektilis diszfunkciót. Saját tapasztalatom szerint is az a mellékhatás a legfőbb oka, hogy a szív-érrendszeri megbetegedésre vagy a rizikófaktorok javítására adott gyógyszert a beteg nem szedi, nem jelentkezik a kontroll orvosi vizsgálaton és így még nagyobb veszélybe sodorja magát!
Dr.Kalina Ákos Ph.D.
Honvéd Kórház, Kardiológiai Szakrendelő
Kardiológia
1134 Budapest, Róbert Károly krt. 44.
