Dr. Kalina Ákos kardiológus tanácsai

2007.10.17

A magyar népesség egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint a fejlett európai országoké, és ezért döntően a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. E kórképek tömeges előfordulása miatt fontos beszélnünk bizonyos életmódbeli kérdésekről, így a szexualitás és a kardiovaszkuláris betegségek összefüggéseiről is. Az erektilis diszfunkció (merevedési zavar) igen gyakori: Magyarországon körülbelül félmillió férfit érint. Az esetek felénél szív- és érrendszeri betegség áll a tünet hátterében – tudtuk meg Dr. Kalina Ákostól, az Állami Egészségügyi Központ kardiológus főorvosától.

- Lehet-e a merevedési zavar a szív- és érrendszeri betegségek korai jele?
Igen, lehet. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az erekció kialakulásában fontos szerepe van az erek belsejét bélelő hártyaszerű képződménynek, az endothelnek. Az érrendszeri betegségek pedig gyakran az érfal rendellenes működésével, az ún. endotheliális diszfunkcióval kezdődnek. Sokszor hamarabb jelentkezik a merevedési zavar, mint maga a kardiovszkuláris megbetegedés. De ugyanez megfordítva is igaz: akiknek szív- és érrendszeri betegségük van, nagy eséllyel észlelnek magukon kisebb vagy nagyobb fokú merevedési zavart. Ezért fontos, hogy mindkét irányból közelítsük meg a problémakört. Nem véletlen, hogy a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai – az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas vérzsír szintek – nagyjából megegyeznek az erektilis diszfunkció kockázati tényezőivel.
 
- Akkor tehát az a férfi, akinél ismerten jelen van bármelyik a felsorolt rizikófaktorok közül, s emellett még erekciós zavara is van, forduljon egyenesen a kardiológushoz?
Mivel komplex problémáról van szó, nem csak az urológus, illetve andrológus, hanem a belgyógyász, illetve kardiológus szakorvosokra is feladat hárul az erektilis diszfunkcióval küzdő férfiak gondozásában. A férfiakról általában elmondható, hogy nem szívesen járnak orvoshoz. A merevedési zavar okozta kudarcélmény egy olyan motiváló tényező, ami miatt sokkal inkább hajlandóak szakemberhez fordulni, mint mondjuk az elhízás, vagy a mérsékelten emelkedett vérnyomás miatt. Sajnos azonban sokan csak akkor kerülnek először orvoshoz, amikor már nagy a baj.
 
- Mozifilmek, krimik kedvelt témája az aktus közbeni infarktus. A forgatókönyvírók élénk fantáziája szüli e jeleneteket, vagy tudományos alapjuk is van?
A fizikai megterhelés – ami lehet a nemi aktus is például – valóban provokálhat szívrohamot. A saját praxisomban is találkoztam már ilyen esettel. „Szép halál” – szokták mondani, de én nem így látom.
 
- Tehát a szívbetegek jobban teszik, ha elkerülik a szexuális életet?
Egyáltalán nem tanácsos mellőzni a nemi életet a szívbetegeknek. Bizonyos súlyos állapotokat leszámítva, a szükséges orvosi beavatkozások és a kellő gyógyszerelés beállítása után kifejezetten ajánlott ez a tevékenység. A rendszeres nemi életnek ugyanis jótékony hatása van a szív- és érrendszerre. Ez bizonyosodott be egy brit felmérés során is, amelyet Wales-ben végeztek. Azt vizsgálták, hogy milyen gyakori a szívinfarktus és a stroke előfordulása a rendszeres nemi életet élő, illetve a szexuálisan „absztinens” populációban. Bár a vizsgálat nem volt tudományos, az eredmény igen meggyőző volt és alátámasztotta az ezzel kapcsolatos orvosi megfigyeléseket.
 
- Honnan tudhatja a szívbeteg, hogy milyen mértékű az a szexuális aktivitás, ami még nem veszélyes a számára?
Ha valaki egy vaszkuláris esemény lezajlása után arra kíváncsi, hogy mennyire terhelheti magát, meg tudjuk mondani, hogy biztonságban, adott gyógyszerelés mellett mekkora fizikai terhelést engedhet meg magának. Habitus, vérmérséklet és egyéb dolgok tekintetében persze egyéni különbségek vannak. A szakember feladata, hogy nemzetközi egységben meghatározza a beteg keringési terhelhetőségét. A mindennapi életre lefordítva, egy hasonlattal élve azt lehet mondani, hogy az egy átlagos nemi aktussal járó fizikai terhelés körülbelül körülbelül azonos idejű könnyű házimunka végzésével egyezik meg.
 
- Beszéltünk arról, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kísérő tünete lehet a merevedési zavar. Egy szívbeteg embernek tehát nagy eséllyel segítségre lesz szüksége a szexuális aktivitás gyakorlásához. Milyen lehetőségei vannak e tekintetben?
Az erektilis diszfunkció kezelésére alkalmas gyógyszereket, az ún. foszfodiészteráz gátló készítményeket szívbetegek is szedhetik. A beteg gyógyszerelését beállító kardiológus tudja, hogy ezeket mely gyógyszerek mellett szabad alkalmazni, és melyekkel együtt nem. A nitrátot tartalmazó szívgyógyszerek mellett kifejezetten tiltott a foszfodiészteráz gátlók szedése, mivel a vérnyomást olyan mértékben lecsökkenthetik, hogy akár keringésleállást is előidézhetnek. Léteznek olyan egyéb gyógyszerfajták is, például egyes vérnyomáscsökkentők, illetve a jóindulatú prosztata megnagyobbodás kezelésére szolgáló szerek, amelyek a színes tabletták ellen „dolgoznak”, vagy hipotóniás rosszullétet okozhatnak.
 
- Mi a teendő akkor, ha valaki ilyen típusú gyógyszerek alkalmazása mellett véletlenül mégis bevette a színes tablettát és rosszul lett?
Ha bekövetkezik a hipotónia, azonnal be kell szüntetni mindenfajta fizikai aktivitást, le kell feküdni, és a lábat fel kell polcolni. Így kell maradni egészen addig, amíg az orvosi segítség meg nem érkezik.
Nagyon fontos tehát, hogy a beteg ne legyen szemérmes! Ossza meg szexuális problémáját a kezelőorvosával, ha valamelyik „színes tablettát” kívánja igénybe venni. Hiszen ez esetben a kardiológus úgy fogja beállítani a beteg gyógyszereit, hogy azok ne rontsák tovább az esetlegesen meglévő erektilis diszfunkciót, hanem lehetőleg kedvezően befolyásolják azt, és nem utolsósorban így ki tudja zárni a gyógyszerek közötti interakció okozta súlyos következményeket.
 
- Milyen különbségek vannak a jelenleg kapható háromféle „színes tabletta” között?
Mindhárom készítménynek azonos a hatásmechanizmusa. A farmakológiai tulajdonságaikat illetően némiképp különböznek egymástól. Ez a hatástartam hosszúságában nyilvánul meg, illetve abban, hogy éhgyomorra, vagy étkezést követően kell-e bevenni. A mellékhatások tekintetében sincs túl sok eltérés, hiszen mindegyik tablettát igen jól tolerálják, és szívesen szedik a betegek.
 
- Elképzelhető, hogy egy szívbetegnek, akinek jól beállították a gyógyszerelését, egy idő után spontán megszűnik a merevedési zavara?
Igen, elképzelhetőnek tartom, hogy tegyük fel egy szívinfarktust követően, a helyesen beállított gyógyszerelésnek köszönhetően helyreáll az addig elégtelen vérkeringés, és vele együtt az erektilis diszfunkció is megszűnik. De azért, tegyük hozzá, ez túl nagy ár!
A 40 évet betöltött férfiak nagyon komoly veszélynek vannak kitéve, ezt statisztikai adatok is alátámasztják. A 40-70 éves korosztályban minden második, a teljes populációt tekintve minden negyedik-ötödik férfi találkozik merevedési zavarral. Ennek hátterében az esetek 60-70%-ában valamilyen kardiovaszkuláris rizikó – magas vérnyomás, anyagcsere betegség, stb. – áll. Ha utánaszámolunk: Magyarországon körülbelül félmillió embert érint az erektilis diszfunkció, vagyis nagyjából 250 ezren vannak, akiknél a szexuális problémát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozza. Éppen ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés jelentőségét! A prevenciónak pedig éppúgy szerves része a mindennapi testmozgás, mint például az egészséges táplálkozás. A rendszeres szexuális aktivitásnak tehát dupla hozadéka van: nem csak az életminőségünket javítja, az életünket teszi teljessé, hanem jótékony hatással van a szív- és érrendszerre. Ne fosszuk meg tehát magunkat tőle!